Használjunk-e fluorid tartalmú készítményeket?
A fluoridok jótékony hatása a fogakra már régóta elfogadott tudományos tény. Azt, hogy a fluoridok hatékonyak a fogszuvasodás megelőzésében a XX. század első felében figyelték meg. Az ezt bizonyító első tudományos vizsgálatok eredményeit 1942-ben közölték le.
A legfontosabb hatása, hogy fluor jelenlétében a fogzománc savakkal szembeni ellenállóképessége és szilárdsága megnő. (A kalcium és a foszfor egy hidroxilapatit nevű vegyületet alkot, amely fluor jelenlétében fluorapatit lesz.)
Már a fogak előtörése előtt segíti a fogzománc tökéletes mineralizálódását, megfelelő kristályszerkezet kialakulását, és egy szuvasodásra kevésbé fogékony csücsök barázda morfológia kialakulását.
Később a fogak előtörése után pedig segítik az ásványi anyagok visszaépülését a fogakba. Az ásványi anyagok kioldódása és visszaépülése egy állandó folyamat. Mint azt már bizonyára mindenki tudja az étkezések utáni alacsony PH a fogak nagy ellensége. Ezzel szemben étkezések között ha van idő, hogy visszaálljon a száj normál ph-ja, a remineralizáció, tehát az ásványi anyagok kicsapódása, a zománckristályok újraképződése a jellemző. Ezt a kristálynövekedést a fluorid meggyorsítja.
A fluoridok ezen túl lokálisan lassítják a baktériumok megtapadását és szaporodását a fogakon, ezáltal a plakk képződést.
Fontos, hogy a fluor a fogakon már kialakult lepedék eltávolítása nélkül hatástalan. Ki kell emelni, hogy a fogszuvasodás megelőzésében a legfontosabb a jó szájhigiénia (a rendszeres fogmosás és a fogselyem használata), és a megfelelő táplálkozás (fő étkezések közötti szénhidrát fogyasztás kerülése).
A fluorid bevitelnek különböző szisztémás és lokális lehetőségei vannak. De természetesen ezek egymástól nem elválaszthatók, mert az étkezéssel bevitt fluorid is kiválasztódik utána a nyálban, és a helyileg alkalmazott készítmények egy része is felszívódik.
Az ivóvíz fluorid tartalma 1 mg/l között lenne optimális a fogszuvasodás megelőzése céljából. Általában ennél jóval alacsonyabb, de az is előfordul, hogy ennél magasabb. Jelenleg az világ 35 országában dúsítják mesterségesen az ivóvizet fluoridokkal. Magyarországon a települések 98%-ánál szuboptimális az ivóvíz fluorid tartalma fogászati szempontból, és nem is dúsítják. Magyarországon az egészségügyi határértéket 1,5 mg/l-ben határozták meg, ezért az ásványvizeknél is ezen határérték felett kell mindenképpen feltüntetni a fluorid tartalmat.
1997 óta viszont kapható itthon fluoriddal dúsított só. (Általában jódozott és fluorozott is.) Ez nem sérti az ember döntési szabadságát (mint a csap víz dúsítása), olcsóbb technológiával előállítható, és lassabb felszívódást biztosít az ásványi anyagoknak.
A fluorid bevitel további egyszerű módja a tea, a tengeri halak, a magas fluorid tartalmú ásványvizek, vagy a multivitamin tabletták fogyasztása.
A fluorid tabletták alkalmazása nem javasolt.
Helyileg alkalmazhatók a fogkrémek, szájvizek, zselék.
1970-1980 között terjedtek el a fluorid tartalmú fogkrémek, melyek azokban az országokban, ahol más fluorid pótlás nem történt a fogszuvasodás előfordulásának jelentős csökkenését érték el.
A foglepedék csökkentésére az aminfluorid ideális. Viszont a fognyaki érzékenység esetén, és fogfehérítés után, amikor az ásványi anyag visszaépülést kell gyorsítani inkább a Na fluorid javasolt.
A felnőtt fogkrémek 1000-1500 ppm, a gyerek (6 év alatt) fogkrémek 500 ppm fluorid tartalmúak. (A ppm egy viszonyszám ami azt jelenti, hogy egy adott közeg meghatározott mennyiségének hány milliomod része a benne lévő anyag.) A gyermek fogkrémeknél azért alacsonyabb a hatóanyag tartalom, mert amíg nem tanulnak meg jól öblíteni többet nyelnek le a fogkrémből.
A zseléknek magasabb a hatóanyag tartalma, ezért ezeknek nem javasolt a mindennapos használata.
A szájápolási termékekben a fluoridokat kombinálhatják fogkő képződést gátló (pl. pirofoszfát), vagy fertőtlenítő (chlorhexidin) anyagokkal, melyek a lepedékképződést gátló hatást potencírozzák. Vagy pl. a fluoridok mellett kalcium- és foszfát ionok és fehérje (mely segíti a hatóanyagok foghoz ragadását) segítségével növelhető a remineralizáló hatás.
Ezen felül vannak olyan professzionális, tehát csak rendelőben használt lakkok, melyek fluorid tartalma már 0,1 %-os.
Önmagukban a fluoridos fogkrémek biztosítanak egy rendszeres alacsony fluorid bevitelt. Rendszeres használatuk megemeli a nyál fluorid tartalmát mely a fogmosásokon kívüli időben is jelen van.
Természetesen a szervezetbe bevitt minden anyag mérgező lehet, csupán a megfelelő dózis a különbség az orvosság és a méreg között.
A gyermekkori magas fluorid bevitel esetén jön létre a fogak fluorózisa, mely fehéres opálos, rosszabb esetben sárgás barna foltok megjelenésével jár a fogzománcon.
Az extrém magas fluorid bevitel a csontok, és a fogak törékenységéhez vezetnek. Bár az emberi szervezetben a fluor csak vegyületek, fluoridok formájában van jelen, hallhatunk olyan vádakat, hogy a fluor tiszta állapotban egy mérgező gáz. A túlzott fluoridbevitelt összefüggésbe hozták daganos megbetegedésekkel, és idegrendszeri károsodással is.
Európában és az USA-ban is napi 3-4 mg a felnőttek számára javasolt mennyiség. Ez akár már 2 palack magas fluorid tartalmú ásványvíz elfogyasztásával megvalósulhat. Gyerekek esetében ez kortól függően 0.5 és 2 mg között változik. Ezért az ő esetükben érdemes számolni a bevitt mennyiséget.
*Forrás anyagok:
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Preventiv_fogaszat/ch03.html#id500426
http://tgy-magazin.hu/uj-a-terapiaban/az-ivoviz-fluorozasa
http://www.foodlawment.hu/downloads/viz_teszt.pdf
http://www.origo.hu/egeszseg/20130304-kelle-felni-a-fluortol.html
